Története

Dánszentmiklós  közel 3000 fős település Pest megye déli részén, a Duna- Tisza közi homokhátságon. Közúton az M 4-es és az M5 autópályákról könnyedén megközelíthető. Budapest fővárostól, Szolnoktól és Kecskeméttől egyaránt 60 km távolságban fekszik. Cegléd, Monor és Dabas városa 20 km-re található.

A község első írásos említése 1324-ből származik. Területén több Árpád- korban létezett falu nyomát is megtalálták. Neve a „dán” és a Szent Miklós kifejezések összetételéből keletkezett. A latin eredetű „dán” szó jelentése: „dán ember” azaz erdőlakó, a vidék erdős jellegére utal. Szent Miklós valószínűleg a község templomának lehetett a védőszentje. A török időkben elnéptelenedett falu földjeit előbb a szomszédos Vatya község, majd annak pusztulása után Nagykőrös vette bérbe. A török kiűzését követően a pilisi Beleznay grófok tulajdonába került, illetve Nagykőrös városa szerzett bérleti jogot területein. Az 1850-es években Beleznay grófok gazdatisztjénél házitanítóskodott egy ideig Petőfi Sándor öccse, István.

A XIX.. század végére egyik legnagyobb földbirtokosa Wekerle Sándor egykori miniszterelnök lett. Ekkoriban kezdett kialakulni a mai falu, az egykori közép- és kisbirtokok körül. A XX.. század közepére szórványtelepüléseinek, tanyáinak lélekszáma már elérte a 2000 főt. A községháza 1944-ben épült fel, az 1950-es évek közepén a római katolikus templom is elkészült. A mezőgazdasági jellegű településen a fő megélhetési forrást a gyümölcstermesztés, alma, szilva és meggy jelentette. Napjainkban, a település lakói közül sokan dolgoznak Budapesten, Albertirsán és az M0 körgyűrű melletti ipari parkokban.

A gyümölcskertészeti tudás és gyakorlat egyfajta védjegye a falunak. Az 1930-as évektől kezdve számítunk pest megye egyik gyümölcsöskertjének. A helyiek mindig nyitottak voltak a különféle innovatív megoldásokra, újszerű termesztési technológiákra, ezért gyümölcsöseink manapság is jövedelmezőek, noha a szántóföldi gazdálkodás, az ahhoz kapcsolódó állattenyésztés térnyerése megkérdőjelezhetetlen.

Dánszentmiklós nem akar többnek, nagyobbnak, szebbnek látszani egy kiszámíthatóan fejlődő biztonságos alföldi településnél. Szeretnénk megőrizni gondozott falusias lakókörnyezetünket, évről-évre fejleszteni, csinosítani, szerethetőbbé tenni a falunkat.