TÁJÉKOZTATÁS AZ ENGEDÉLY NÉLKÜL FÚRT VAGY ÁSOTT KUTAK ENGEDÉLYEZTETÉSÉRŐL

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) módosítása értelmében (2020.évi CLXXV. törvény 4.§ (1) bekezdése) mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki 2020. július 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményre vonatkozóan (ásott illetve fúrt kút), a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét 2023. december 31-ig előterjeszti.

Aki 2023. december 31-ig nem kérelmezi a fennmaradási engedély kiadását, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie, melynek összege természetes személy esetében elérheti a 300.000.-Ft-ot.

A fennmaradási engedélyeztetési eljárás illeték-és díjmentes!

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges

a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;

b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

Házi ivóvízigény kielégítése esetén szükséges a vízminőség évenkénti vizsgálatának elvégeztetése.

Röviden összefoglalva a fenti feltételeket:

a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem az illetékességgel rendelkező Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

A jogszabály meghatározza a gazdasági célú vízigény fogalmát

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete:

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. melléklete szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan személy készítheti, aki a KvVM rendelet 13.§ (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelel. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.

A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a BM rendelet szerint.

Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek vagy üzemeltettek.

A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?

Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ezt nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a szakhatóságot bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium által végzett vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

A vízgazdálkodási bírság

A Vgtv. 2023. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket vagy üzemeltetőket, akik a Vgtv. módosítása (2020. július 1.) előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2023. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1.000.000.-forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300.000.- forintot.

A kérelmet Dánszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Jegyzője részére kell benyújtani.

A kutak engedélyezési eljárásáról szóló, Nemzeti Agrárkamara által készített részletes tájékoztatót elolvashatják a település honlapján, vagy a Polgármesteri Hivatal titkárságán.

MEZŐGAZDASÁGI ÖNTÖZÉSI CÉLÚ KUTAK ENGEDÉLYEZTETÉSE

Mezőgazdasági öntözési célú kút előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető, ill. a korábban fúrt kút nyilvántartásba vétele kérelmezhető, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek:

• A kút nem érint védett vagy védendő vízbázist, azaz a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj vagy talajvíz szennyezéssel nem érintett területen létesítik.
• A kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el.
• A kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja.
• A bejelentés jóváhagyását követően a létesítés során a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel felszerelte.

Amennyiben a mezőgazdasági öntözési célú kút a fenti feltételeknek nem felel meg, továbbra is csak vízjogi engedély alapján létesíthető, üzemeltethető. Ezekben az esetekben is a Nemzeti Földügyi Központ jár el vízügyi, vízvédelmi hatóságként országos illetékességgel.

Amennyiben mezőgazdasági öntözési célú kút engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően került megépítésre vagy átalakításra a létesítő részére vízgazdálkodási bírság kerül kiszabásra, melynek összege elérheti az 1.000.000.-Ft-ot.

Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól, aki a mezőgazdasági öntözési célú kutat 2023. december 31-ig a Nemzeti Földügyi Központhoz bejelenti (Vgtv. 45/N. § (1)-(3) bekezdések szerint).

Dr. Dinai Zoltán

jegyző